Schwerin (Kreisfreie Stadt Schwerin)
Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartományi fővárosa. Rostock után a második legnagyobb tartományi város, és a négy legnagyobb tartományi központ egyike. Alig 100 000 lakosával a legkisebb német tartományi főváros.
A város az idők során a Schwerini-tó (Schweriner See) déli és nyugati partjai mentén terjedt ki. A mai schwerini kastély helyén állt várról már a 10. században említést tesz egy utazó. Ez a vár volt a mecklenburgi hercegek rezidenciája, a kastély pedig 1990 óta a tartományi gyűlésnek (Landtag) ad otthont
Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány nyugati részén fekszik, a Schwerini-tó délnyugati partja mentén, erdőkkel borított környezetben. A környék tavakban gazdag. A közelben található tavak a Burgsee, a Fauler See, a Grimkesee, a Heidensee, a Große Karausche, a Lankowi-tó, a Medewegi-tó, a Neumühli-tó, az Ostorfi-tó, a Pfaffenteich, valamint a Ziegelsee. A környéken lévő folyóvizek közül kiemelendő az Aubach, valamint a Störkanal.
Schwerint lakói „a hét tó és erdők városának” nevezik. Ez az elnevezés azokra az időkre vezethető vissza, amikor a város még nem érte el mai kiterjedését. Ekkor a Schwerint valóban csupán hét tó, és számos erdő vette körül, ezeket azonban a város mára bekebelezte. A város mai 130,46 km²-es felületének kb. 28,9%-a vízfelület.
A legközelebbi nagyvárosok: Wismar, kb. 30 kilométerre északon fekszik, Lübeck, kb. 54 kilométerre északnyugaton fekszik, a kb. 69 kilométerre, északkeleti irányban található Rostock, valamint a kb. 94 kilométerre nyugati irányban fekvő Hamburg.
A város az idők során a Schwerini-tó (Schweriner See) déli és nyugati partjai mentén terjedt ki. A mai schwerini kastély helyén állt várról már a 10. században említést tesz egy utazó. Ez a vár volt a mecklenburgi hercegek rezidenciája, a kastély pedig 1990 óta a tartományi gyűlésnek (Landtag) ad otthont
Schwerin Mecklenburg-Elő-Pomeránia tartomány nyugati részén fekszik, a Schwerini-tó délnyugati partja mentén, erdőkkel borított környezetben. A környék tavakban gazdag. A közelben található tavak a Burgsee, a Fauler See, a Grimkesee, a Heidensee, a Große Karausche, a Lankowi-tó, a Medewegi-tó, a Neumühli-tó, az Ostorfi-tó, a Pfaffenteich, valamint a Ziegelsee. A környéken lévő folyóvizek közül kiemelendő az Aubach, valamint a Störkanal.
Schwerint lakói „a hét tó és erdők városának” nevezik. Ez az elnevezés azokra az időkre vezethető vissza, amikor a város még nem érte el mai kiterjedését. Ekkor a Schwerint valóban csupán hét tó, és számos erdő vette körül, ezeket azonban a város mára bekebelezte. A város mai 130,46 km²-es felületének kb. 28,9%-a vízfelület.
A legközelebbi nagyvárosok: Wismar, kb. 30 kilométerre északon fekszik, Lübeck, kb. 54 kilométerre északnyugaton fekszik, a kb. 69 kilométerre, északkeleti irányban található Rostock, valamint a kb. 94 kilométerre nyugati irányban fekvő Hamburg.
Térkép - Schwerin (Kreisfreie Stadt Schwerin)
Térkép
Ország - Németország
Németország zászlaja |
Az ország területe már a klasszikus antikvitás korától különféle germán törzsek által lakott volt. A 10. századtól kezdve a német területek a Szent Német-római Birodalom központi részét képezték. A 16. században innen indult a protestáns reformáció a római katolikus egyházzal szemben. A Szent Római Birodalom 1806-os feloszlatását és a napóleoni háborúkat követően 1815-ben megalakult a Német Szövetség, ami végül 1871-ben Németország egyesítéséhez és a Német Császárság megalakulásához vezetett. Az első világháború és az 1918–19-es németországi forradalmat követően megalakult a Weimari köztársaság. Adolf Hitler és a náci rezsim 1933-as hatalomra jutását követően alakult meg a Harmadik Birodalom, ami végül a második világháború kirobbanásához és a holokauszthoz vezetett. A második világháború után Németország szövetséges megszállásának időszaka jött, melynek végeztével két új német nemzetállam született, a nyugati Németországi Szövetségi Köztársaság (NSZK) és a keleti Német Demokratikus Köztársaság (NDK). Előbbi, az NSZK alapítója volt az Európai Gazdasági Közösségnek, míg az NDK a keleti blokk és Varsói Szerződés állama volt. A kommunizmus bukását és a rendszerváltást követően 1990. október 3-án végül megtörtént az ország újraegyesítése.
Valuta / Nyelv
ISO | Valuta | Szimbólum | Értékes jegyek |
---|---|---|---|
EUR | Euró (Euro) | € | 2 |
ISO | Nyelv |
---|---|
DE | Német nyelv (German language) |